2018. március 3-án több irányból elindultunk Kolozsvárra, hogy részt vegyünk az erdélyi Testvér Gyülekezetek férfikonferenciáján. Vártuk ezt a lehetőséget, mert sokan úgy éreztük, hogy az utóbbi két évtizedben nagyon meggyengültek a szálak a gyülekezeteink között. Korábban nagy lelkesedéssel és hűségesen látogattuk Miskolcról is az erdélyi testvéreket, akár családilag is - vagy egy-egy igehirdetés, hálaadó ünnepségen való részvétel okán is. Ezek azonban el-el maradoztak, és a másik oldalról is úgy érezték a testvérek, hogy megcsappant a látogatások száma.

Az elmúlt nyár azonban fordulatot hozott. Dömösön, az Indo-Európai Testvér Gyülekezeti Konferencián erdélyi vezető testvérek meghívtak bennünket, hogy többen vegyünk részt a legközelebbi férfikonferenciájukon – aminek megörültünk, és sort is kerítettünk rá.

Biatorbágyról, Miskolcról, Egerből, Bódvaszilasról, Győrből és Budapestről összesen 13 magyarországi testvér látogatott el Kolozsvárra, hogy megújítsuk a közösséget egymással. Jó volt találkozni, régi arcokat felismerni, újabbakkal megismerkedni. A kolozsvári gyülekezeti ház szépen fel van újítva, kétoldali karzatával együtt nagyobb befogadóképességű a miskolcinál. E szép környezetben sorra hallgattuk meg egymás gyülekezeteinek rövid beszámolóját, pillanatfelvételként beleláthattunk egymás életébe, a részletek nélkül.

Egri beszámoló

A krónika teljessége megköveteli, hogy a többit is felsoroljuk, így meghallgattuk Kőröstárkány, Parajd, Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva, Segesvár, Máramarossziget, Géres, Szilágy-Kraszna, Kémer, Szilágynagyfalu, Nagykároly, Makfalva, Nagyvárad, Szászrégen és Kolozsvár egy-egy vezető testvérének tudósítását a gyülekezetük helyzetéről, terveikről.

Vámosgálfalvi beszámoló

A találkozón két igehirdetés hangzott el, egyiket Babos Márton kolozsvári testvér, a másodikat Madarász Tamás tartotta. Hozzászólásokat, kérdéseket hallottunk még Szekeres Imre (Parajd), Csikós Péter (Budapest, Ó u.), Forró József (Biatorbágy), és Nagy Ágoston (Miskolc) testvérektől. A testvéri találkozó levezető házigazdája Bakó József kolozsvári elöljáró testvér volt, a köszöntő és a záró gondolatokat is ő tárta elénk. Elmondta, hogy az 1980-as években volt a gyülekezeteik „virágkora”. Jelenleg egyrészt generáció-váltásban élnek, másrészt sokan elvándoroltak, és már külföldön laknak, dolgoznak. Az itthoniak legtöbben igen elfoglalt életmódot folytatnak. Nem nagyon van új megtérés, úgy látják, nyitni kell a világ felé, e téren már történtek is lépések, események. Felmerült a teljes idejű szolgálat kérdése is, a helyzet javítása érdekében. Kiemelt imatémaként mondta el még, hogy Kraszna gyülekezetéből Nagy Zsolt kiküldött misszionáriusként Peruban szolgál, és a napokban indul a dzsungelbe az őslakosságot felkeresni missziós célból.

Férfitestvérek figyelnek

A kapcsolattartás javulásáért bátorított bennünket, hogy akár nagyobb létszámban is jöhetünk a jövőben Magyarországról a konferenciájukra. Részünkről is elhangzott meghívás, pl. a budapesti Húsvéti Konferenciáinkra szívesen várjuk az erdélyi testvéreket, de folytatódnak Miskolcon az évenkénti őszi ifjúsági konferenciák is. A soron következő országos férfikonferenciánkra is meghívtuk az erdélyi gyülekezetek férfitestvéreit. Elhangzott még, hogy három gyülekezeti üdülő is van Erdélyben, ezeket különböző formációkban igénybe lehet venni Parajdon, Kőröstárkányban és Balánbányán.

A találkozó résztvevői

A konferencia zárásaként jelezték, hogy másnap - vasárnap - további gyülekezetekben várják a magyarországiakat, amely látogatásokra sort is kerítettünk Nagyfaluban, Nagyváradon, Kolozsváron és Nagykárolyban, valamint egy kisgyülekezetben is Szék községben. E látogatásaink alkalmával részt vettünk a vasárnapi gyülekezeti alkalmakon, kenyértörési és imaórákon, több helyen Igével is szolgáltunk. A nagyfalusi gyülekezetben kedves alkalomként láthattuk egy hathetes kislány – Tulkos Tamara – ünnepi gyermekbemutatóját is.

Összességében élménygazdag testvéri találkozásokban volt részünk, és egymás hite által épülhettünk, Isten kegyelméből.