Archívum

Kelj föl!

Régi térképeim közt keresgélve, kezembe került egy még régebbi térképköteg. Nem turista térkép volt. Igen részlet gazdag felbontású, talán katonai célra adták ki. Nagyapám kézírása volt mindegyiken, hisz hasonlított a családi Bibliában lévő beírásokhoz. Talán „az első háborúban” – ő mindig így mondta – használhatta, vagy később is, nem tudom. Miért jutott ez eszembe? Mert ő mondogatta mindig, amikor elestem, vagy történt valami fájó dolog velem: „katonadolog”. Fülembe cseng a hangja – „kelj föl gyerek, katonadolog”. Nekem fájt a lehorzsolt térdem, mégis az ő szemében jelent meg a könnycsepp. Akkor nem értettem. Most kezdem sejteni, mit is jelentett neki. Már nekem is a „katonadolog” szavak az eleséssel a sérüléssel egyenlők. Sokan sérültek meg, estek el mellőle a háborúkban a délvidéken, és soha többé nem keltek fel. A katonákhoz tartozik az elesés lehetősége.

Az élet iskolája

"a gyakorlat olyan jó tud csak lenni, mint a mögötte meghúzódó elmélet"
Letelt a 3 év, szeretnénk egy kis beszámolóval szolgálni - és egyúttal köszönetet mondani mindazoknak, akik ebben az időben szellemi vagy anyagi támogatással kísértek minket.
Egy pár évvel korábbról kezdem. Miután térdsérülésem következtében abba kellett hagynom a focit, megértettem hogy Isten egy szolgáló életre hív. Nagy Ernőék és a gyülekezetünk sokat segítettek abban, hogy végül (már kisbabával) kijutottunk és felvettek a Bibliai-Teológiai Akadémiára (BTA) Wiedenestben. A 3 tartalmas évre visszatekintve azt mondhatom, hogy jó döntés volt, NAGYON megérte, rengeteget tanultunk és tapasztaltunk Isten és az ő gyülekezetének széles spektrumából - jó néhány új barátra, példaképre tettünk szert (az azóta 4 főre gyarapodó családom is alátámasztja). Wiedenest egy kiváló hely, ha valaki a Bibliában és személyiségében felkészülten szeretne nekivágni a szolgálatnak.

A gabonamagban együtt elrejtve Krisztusban

„…ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (Jn 12,24). Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe. Ennek kapcsán elmélkedjünk most a búzaszemben elrejtett életről, amely számunkra az újjászületés képe.
Isten a növényi életfolyamatokban itt egy olyan életképet mutat be, amelyből hittel megérthető, hogyan megy végbe bennünk az, amikor Ő újonnan szül minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által (lásd 1Pt 1,3). A gabonamag története ciklusos, tehát körforgásos folyamat több ezer éve. A magot elvetik, kikel, növény lesz belőle, termést hoz, learatják, majd különféle műveletek után ismét elvetik a jó minőségű magot. Ez a kör, amelyet a mag befut, újból és újból visszatérőben van kezdőpontjához, de a kör hamarosan és végleg bezárul azzal, hogy Jézus Krisztus visszajön.

Orbis – a 2000 évvel ezelőtti útvonaltervező

Nyár van, tagadhatatlanul nyár van. Aki teheti, ilyenkor veszi ki szabadságát, mostanra időzíti pihenését. Előkerülnek a térképek, berajzolt útvonalakkal, hova hogyan juthatnak el.
Vajon az Úr Jézus korában vagy az apostoli korban hogyan tervezték testvéreink útjaikat? Pál apostol mennyi idő alatt juthatott el szülővárosából, Tarzuszból Jeruzsálembe? Mennyi idő alatt tudnánk végigjárni a Jelenések könyve hét gyülekezetét? Mi lenne, ha nem gyalog, hanem szekérrel utaznánk, vagy öszvér háton?
Nem tudom, ilyen kérdések foglalkoztatták-e a Stanford Egyetem munkatársait, amikor belekezdtek egy „útvonaltervező” készítésébe, méghozzá a Római Birodalom útvonal tervezőjébe.

Isten és a földönkívüliek

Egyedül vagyunk a világmindenségben vagy van még valahol másutt is élet?
A következőkben Prof. Dr. Werner Gitt cikkét olvashatjuk ebben a sokak érdeklődését felkeltő témában. Több, magyarul is megjelent könyve kapcsán már ismert lehet előttünk a természettudományok és hitélet területén egyaránt jártas német testvér, aki 2014 szeptemberében személyesen is ellátogat hazánkba.

A repülő csészealjakról és a földönkívüliekkel való találkozásokról szóló történetek évtizedek óta jó táptalaja azoknak a spekulációknak, hogy vajon létezik-e élet a világűrben a Földön kívül. Most ehhez újabb adalék érkezett, mégpedig komoly helyről. 1996 augusztusában amerikai NASA-kutatók azt állították, hogy egyszerű élet nyomait fedezték fel egy meteoriton, amely talán a Marsról származik.

Akik az Isten Igéjét hirdették nektek

Idén, 2014-ben jelent meg Szabados László testvérünk könyve Akik az Isten Igéjét hirdették nektek címmel. E megjelenésében igényes és tartalmában gazdag kiadvány hosszú gyűjtőmunka eredménye. Az összeállítás 27 testvérünk életútját tárja elénk, miközben idézeteket olvashatunk egykori igehirdetéseikből, írásaikból, és fényképen is felidézhetjük emléküket. Az 560 oldalas kiadvány mellékleteként egy történeti áttekintést is találhatunk a Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezetek életéről, valamint egy gazdag fotógyűjteményt szintén történelmi korszakokba rendezve.

Hatezer törzslakó egy testvérgyülekezeti istentiszteleten

2014. február 14-16-ig M. A. Jos testvéremmel Isten kegyelméből Indiában az Andra Pradeshbeli Srikakulamban szolgálhattunk. Az Akkannaguda faluban lévő Soura Törzs hívőinek táborában prédikáltunk Srikakulamtól 50 km távolságra. A tábort a Philip Timoty testvériség vezetősége hívta össze – aki Narayan Paulnak, Isten régi szolgájának a fia – és Narayan Paul, az apa által alapított 90 gyülekezet részére rendezték meg. A 90 gyülekezet legtöbb családja lejött a völgybe a nagy területen szétszórtan elhelyezkedő hegyi otthonaikból a nemrégen learatott rizsföldekre. Kunyhók százait építették fel a hatalmas Pandal találkozóhely köré. A zsúpfedeles Pandal-csűr szalmával borított padló-ján több mint hatezer ember foglalhatott helyet. A családok a szabad ég alatt nyílt tűzön maguk készítették el a saját ételeiket. A hatalmas Pandal és a körülötte lévő több mint ötszáz kunyhó Izrael népének pusztabeli táborára emlékeztetett, középpontjában a Szent Sátorral, amikor azt a 12 törzs sátrai vették körül.

Képzelt riport Muhary Zalánnal

Talán a kedves Olvasó nem is ismeri Muhary Zalánt. Nem csoda, mert ő nem egy ismert személy a környezetéből, se nem híresség a médiából – ő egy kortárs író a mai magyar társadalomban. Mivel már olvastam regényét, az Egy tucat esztendőt, megpróbálkozom bemutatni a szerzőt az alábbi néhány sorban. S hogy mindez miért is lehet érdekes számunkra az egyonline blogon? Feloldjuk a rejtélyt. Internetes újságunk elődje, az Élő Gyülekezetek folyóirat volt, amely Maszárovics Zoltán segédletével jelent meg éveken át. A Historium Kiadó által megjelentetett Egy tucat esztendő történelmi regény írója szintén azonos Maszárovics Zolival, aki ezzel a művével irodalmi területen mutatkozott be. Ha nem is szakértőként, de irodalmat kedvelő közeli testvéreként állíthatom, hogy ez a regény nemcsak jó és érdekes olvasmány, de a keresztyénségről is képet ad. Emellett fordulatos is, nem véletlenül biztatja a kiadó Zoltánt – akarom mondani Zalánt – további alkotásra.

Isten megtartó és gondviselő szeretete életemben

Szüleim hatodik gyermekeként 1928-ban születtem Rákoscsabán. Amikor édesapám meghalt, 3 évesen a nálam 20 évvel idősebb, hívő nővéremhez kerültem a csallóközi Somorjára, ami akkor Csehszlovákiához tartozott. Ott jártam magyar nyelvű iskolába. Születésem után reformátusnak kereszteltek. Jártam hittan órára, és a nővérem rendszeresen elvitt magával testvéri közösségbe, ahova tartozott. Így ismereteim lettek a bibliai történetekről, sőt világos tanítást kaptam a bűnről, kárhozatról, Isten irántunk való szeretetéről az Úr Jézusban. Elhittem, hogy halálunk után két helyre kerülhetünk, vagy a mennybe, vagy örök kárhozatra, és ezt életünk folyamán magunk döntjük el az által, hogy életünket átadjuk-e az Úr Jézusnak. Tudtam, hogy én akkori állapotomban a kárhozatra jutnék.

Legyetek nyitottak!

Most épp a CEF (Magyarországon VISZ) európai központjában, Svájcban, Kilchzimmerben találkozhattam Czesław Bassarával, aki jelenleg a misszió utazó tanítója. Európa 14 országából 24 CEF/VISZ munkatárssal együtt készülünk a nyárra tervezett 3 hónapos Vezetőképző Tanfolyamokra. Czesław Jeremiás könyvéből tanít bennünket, hogy mennyire fontos: teljes életünket szánjuk oda a szolgálatra.
- Legutoljára az európai keresztyén vezetők találkozóján (European Leadership Forum) találkozhattak veled a magyarországi testvérek, ahonnan küldted is köszöntésed. Szeretnénk, ha a Testvér Gyülekezetek blogján megjelenhetne bizonyságtételed.
- Igen, jól emlékszem a konferenciára. Szerettem volna most is elmenni, de épp akkor Kambodzsába utazom. De örömmel megyek legközelebb!

Oldalak